2009. május 31., vasárnap

50. Savonlinna és Kerimäki - no meg a lovak

30 fok volt emberek! 30! :) Itt mindenki kb. majd meghalt, rajtam kívül természetesen, nekem ez olyan visszafogottabb nyári napnak tünt, de hát természetesen a "bennszülötteknek" ez már - az egyébként augusztus végén szokásos - kánikula volt. Mókásan festettek, ahogy mindenki vörösödött meg izzadt ezerrel :D.

Tegnap este még virágot is ültettünk - tök szépek lettek :). Voltam ki a lovak épületénél is, beszélgettem Roosával, megint megtudtam egy csomó mindent, amiröl idáig fogalmam sem volt :) Vacsi után elvittük Jasminát valami buliba, és a kocsiból körbenéztünk a városban is - tegnap volt ugye a középiskolás ballagás, szóval az ekkor esedékes finn szokást üzték a fiatalok: a fiúk öltönyben, a lányok elegáns ruhában (kb. mint otthon a szalagavatón), de mindenki a jellegzetes fehér sapkában gyülekezett a városközpontban található parkban. Elsö körben ittak, ameddig csak tudtak, majd pedig irány partizni :D. Fél 10 körül jártunk bent, akkor már volt pár emberke, aki nagyon járni se tudott, de a többség még meglepöen rendben volt - fiatal még az idö, mondták Roosáék, éjfél körül durvább a dolog. Aztán a hajnalról ne is beszéljünk.

Reggel fél 10 körül ébresztett a telóm, és kiadós reggeli (már 2 szelet kenyér lement, szóval hurrá :D) valamint zuhany után kicsit lézengtem és semmitsecsintem és jó volt :). Matti és Roosa még mindig az épületen munkálkodtak, Jasmina igyekezett kiheverni a tegnapi parti fáradalmait, Riita pedig késésben volt - nagytakarítást tartottak ugyanis az irodában a munkatársakkal - egész pontosan ablakot pucoltak :D. Szóval rám hárult a mosogatás, az asztalok letörlése és a Pipsára való ügyelés :). Jasmina közben egészen rendbejött, de csak annyira, hogy beugorjon a bikiniébe, és kivánszorogjon az udvarra, majd egy pokrócpn elterüljön és napozzon XD. Nahjó, mintha kémia könyvet is láttam volna vele, bár ez semmire se bizonyíték. Mivel az elöre megbeszélt fél 12-es induláskor Matti és Roosa még sehol se voltak, nekiálltam föcit tanulni, nyami :D. Még talán meg is ragadt valami :).

Fél egykor futott be az elöbb említett két jómadár, és gyors összedobtak valami ebédet, majd negyed kettö körül indultunk el - Matti, Roosa és én. A közeli kis tó mellett elhaladván már nem is csodálkoztam, hogy tisztára olyan képet látok, mint mondjuk Szanában vagy a Balcsin: eszméletlen sok ember strandol nagy élvezettel XD. Az út egyébként nem tartogatott nagy meglepetéseket - szép zöld erdök és kék tavak váltogatták egymást. Közel másfél óra múlva meg is érkeztünk Savonlinnába, és le is parkoltunk a várhoz közeli egyik kis utcában. Savonlinna maga nem a legszebb város, ahol valaha jártam, viszont a vár és a környéke nagyon szépen rendbe van rakva - óriási tó veszi körül a várat, árnyas park, egy csomó virág, kis hidak - tiszta hangulatos. Fényképeztünk egy párat, körbenéztünk, de nagyon kevés idönk volt, mivel késön indultunk és fél5re ott kellett lenni a lovaknál, szóval mondták, hogy arra nem lesz idönk, hogy magába a várba is bemenjünk, meg mondjuk Matti szerint egyébként sincs ott semmi extra, mint amennyire reklámozzák. Mondtam azért, hogy amennyire csak lehet, menjünk be... hát amennyire lehetett, bementünk, de mint kiderült, a nagy része le is van zárva, mert valami kö lépcsösorral gond van, életveszélyes vagy micsoda :D.

A vár megtekintése után visszasétáltunk a kocsihoz és Kerimäki felé vettük az irányt, de elötte letettük Roosát a lovaknál, hogy össze tudja szedni a cuccaikat. Kerimäki kb. 20 km-re van Savonlinnától - szóval nem is olyan közel. Elöször gyors beugrottunk Matti apukájához, mert valami lovas dolgot akartunk elhozni, amit aztán nem találtak meg. Ezek után megnéztük a világ legnagyobb fa templomát - és milyen szerencsém volt, természetesen azt is most festik újra, szóval 1 fal kivételével az egész fel volt állványozva... XD. Azért csináltunk néhány képet Mattival, majd pedig ettünk egy fagyit is. Kérdeztem, hogy ö milyet teszik, rámutatott valami barnára, ami új íz volt, mondom akkor én is kipróbálom azt. Kérdezte, hogy biztos, mert ez valami.... hátö, nem salmiakki, de valami hasonlóan rémes dolog, szóval nem biztos, h nekem bejönne :D. Hmm a végén inkább a rumosdió mellett döntöttem XD.

A lovakhoz menet még megálltunk Matti egyik tesójának nyaralójánál is (azt hiszem, 4en vannak tesók). A nyaraló valami kalandos úton került a tesójához, elmesélte a sztorit, volt benne kisbaba, meg szülésnél meghalt régi felmenö meg ilyen ígéretek, hogy odaadják a kisbabát valami másik gyerektelen családnak meg ehhh elég összevissza volt és jó szövevényes, de a lényeg, hogy ez most elvileg a négyüké, csakhogy csak az egyik testvér használja, a többieknek van saját vagy micsoda. Például Mattinak is. Nagyon nyugis környéken van egyébként, és elég nagy is, ráadásul van hozzá ilyen kis grill terasz meg szauna, kandallós házikó meg ilyenek, ja és természetesen egy nagy tó partján fekszik. A tó kicsit iszaposabb, mint a többi, ezért nem annyira sötét kék, és hamarabb is melegszik. Megnéztem a kezemmel, egészen barátságos volt, nem is olyan hideg, mint vártam. A ház körül lévö erdö is a család tulajdona. Èrdekes, hogy itt mindenkinek van x millió hold erdöje XD. Fotóztam is, Matti is fotózott engem, szóval tökjó, föleg, hogy ahogy ö is mondta, én vagyok az elsö magyar, aki azon a területen járt :D.

A lovak már készen álltak az utazásra, amikor Mattival visszaértünk, és 5 órára megjött a szállítós emberke is.l Ramona, a póni simán bement a helyére, de Mantával eléggé megszenvedtek, nagyon ellenkezett, aztán a végén csak feltolták :D. Természetesen lassabban tudtunk hazafele jönni, mint odafele, nem akartuk megijeszten a lovakat, szóval majdnem 7 óra volt, mire hazaértünk. Ahogy leparkoltunk, Jasmina és Riita is berobogott bicajjal (igen, kb. 5 perc séta, de annyira izgultak, hogy inkább bicajjal jöttek, hogy hamarabb itt legyenek XD). Kifelé már mindkét ló könnyebben jött, és egészen meg is barátkoztak az új helyükkel. Lesz róluk egy csomó fotó, mert szerintem sokat leszünk ott, meg hát nagyon szépek is, és a táj is gyönyörü, föleg naplementében :).

Èrdekes, mint kiderült, holnap itt nincs munkaszünet, semmiféle pünkösd vagy ilyesmi, szóval mindenki megy a munkába :D. Gyanítom, hogy mi meg egész nap lovazni fogunk. Meg ilyenek. Föcit is fogok szerintem tanulni, meg sétálni :). Jajjj és felteszem majd a képeket máról :). Ès megint 30 fokot mond :D.

2009. május 30., szombat

49. "Ballagás"

Igenigen, mint gondolom azt már minden Kedves Olvasó magától is tudta, ma voltunk a ballagásszerüakármicsodán :).

Reggel... délelött inkább arra keltem, hogy Matti fél 11kor kitartóan ébresztget és reggelihez hívogat :). Ma már egész sokat ettem, reggel lement 1 szelet kenyér (tudjátok, az a négyzet alakú, pirítósnak való) meg tojás, hurrá :). Söt, a tejtöl se lettem rosszul (nem úgy, mint tegnap a kakaótól). Reggeli után Matti és Roosa az istállóhoz mentek, mert még mindig van rajta ezt-azt csinálni, a lovak pedig holnap érkeznek :). Jasmina és Riita elugrottak virágot venni a ballagásra, én pedig hajat mostam, jah meg Pipsára vigyáztam, aki ki volt engedve az udvarra -természetesen csak egy kis "póráz"-szerüséggel mászkálhatott, de azért határozottan odakint volt amit határozottan élvezett is :). Fél egy után érkezett vissza Riita és Jasmina, totális kétségbeesésben, ugyanis úgy volt, hogy délre hazaérnek, és akkor utána végre egyszer kivételesen lesz idejük normális tempóban elkészülni és nem kell sietni, nem késünk el. Hehe, álmaikban maximum :D. Hagytam öket rohangálni, mivel hát segíteni nem nagyon tudtam meg nekem is folytatni kellett a készülödést, szóval gyors felöltöztem (még jó, hogy elhoztam a fekete ünneplös nadrágom meg a lila felsöm...ja és akkor a magassarkúról ne is beszéljünk :D), sminkeltem meg ilyen csuda izgalmas dolgok. Befutott Roosa és Matti is, elöbbi csatlakozott családja hölgy tagjainak pánikolásába, utóbbi pedig - a mázlis fejét - felvette az öltönyt és kész is volt. Mennyivel egyszerübb már a fíuknak... csalás :D. Jasmina és Roosa felettébb mókásak voltak, egymást lökdösték a tükör elött meg ilyenek, igaz, hogy a lakásban van vagy 6 tükör, de nekik mindig ugyanannál kellett készülödni. Egészen pontosan Jasmina épp szedte ki a hajcsavaróit, amikor Roosa módszeresen beállt elé fésülködni meg ilyenek :D. Viccesek voltak.

Elvileg 2kor kezdödött a nagy buláj, de mi stílusosan késtünk negyed órát. A család a belvárosban, nem messze a vasútállomástól, egy kisebb lakásban él, és mivel ott nem lett volna elég hely megtartani, ezért a tömb közös kis társalgójában rendezték meg a dolgot. Àltalában egyébként kertben szokták, de hát mily meglepö, a lakáshoz kert se tartozik :D. A kis szoba kb. egy nagyobb nappali méreteivel rendelkezett, néhány asztalt állítottak bent fel lila terítövel, lila virágokkal, lila szalvétával... úgy látom, itt is szeretik a lilát. Az egyik sarokba tették az ételeket és az italokat, középen pedig kis...hátö, közlekedésre használatos üres tér volt XD. Kb. 15 embert hívtak még meg rajtunk kívül - és még nem is mi érkeztünk utoljára. Ahogy beléptünk, természetesen minden szem ránk szegezödött, és végig is kísért, amíg meg nem ölelgettünk mindenkit, akit megölelni illik ilyenkor. Mivel nekem fogalmam sem volt, hogy mit is kell ilyenkor tenni, ezért meglestem, hogy a másik két lány hogy viselkedik és hmm, hát én is azt tettem :D. Szóval nagy ropogós ölelésben kellett részesíteni az anyukát (aki szöke volt, nagyon kevés hajjal és nagyon fehér börrel), apukát (hátö.... :D neki olyan középkorú apuka feje volt) meg a ballagó fiút is (aki alig magasabb, mint én, vörös hajú, piercinges és hmmm, leginkább mókushoz hasonlít :D). A beavatási ceremónia ezzel még nem ért véget, végig kellett sétálni az összes vendégen (mármint nem kellett rájuk lépni, meg ilyenek, szóval nem rajtuk sétáltunk XD), és kezet fogni velük. Rajtunk kívül egyébként még egy 15 éves fiú képviselte a fiatalabb korosztályt, a többiek szülöknek, nagyszülöknek néztek ki.

Miután mi is a közösség tagjai lettünk (ez most olyan, mintha valami szektába léptem volna be, pedig nem XD), venni kellett egy-egy pohár pezsgöt, majd helyet foglalhattunk. Ja igen, el ne felejtsem, a nagy ölelkezés keretében a virágot is odaadták a fiúnak (akinek a nevét Ìró-nak kell ejteni, de hogy hogy írják? Nem Eeronak, mert azt másképp ejtik). A virág egyébként mindig, mindenkitöl egy szál vörös rózsa. Az apuka pohárköszöntöje után pedig megindult az evészet. Nagyon furcsa hangulatban telt egyébként az egész, bár lehet, hogy csak nekem volt furcsa természetesen :D. Szóval minden kis család külön kis asztalhoz húzódott el, és nem is kommunikáltak mással, csak egymással. Most otthon ha valaki ballag, akkor a nagyapa meg az unokatesó simán leül egymás mellé és boldogan elcseverészik, itt nem ez történt. Furcsa volt :D. A kaja egyébként finom volt, volt a tipikus ballagós pite, ami tényleg pite volt gombával meg husival meg ilyenek, valamint volt krumplisaláta, valami tésztás-ananászos akármicsoda és zöldsaláta is. Az egyik legérdekesebb fogás szerintem úgy festett, mint egy nagy epres torta, leszámítva, hogy barna kenyér volt a tésztája, húsos a töltelékje és tejfölös-sonkás a krémje. A dolog egyébként fogd, vidd és edd rendszerben müködött, tehát ilyen állófogadás-szerü volt XD. Legalább tudtam hasznosítani az Eu-órán tanultakat és nem markoltam meg a pezsgöspoharat meg nem ettem le magam meg ilyenek.

Evés közben is mindenki a saját családtagjaival kommunikált, nem fényképeztek meg semmi, szóval én se eröltettem a dolgot, pedig elvittem a kamerát. De nagyon nem úgy néztek ki, mint akik különsebben lelkesednek az ötletért, ráadásul ha a család maga nem fotózta a fiuk ballagását, akkor én most nem álltam neki a meghitt csöndben vakut kattintgatni meg szemekbe villogni. Elhihetitek, nem maradtatok le semmi extráról :). Evés után meg több evés jött, epertorta volt, nyamiii, nagyon fincsi :) Ùgy látom, itt az epret is imádják :D. A süti közben sikerült egy kicsit beszélgetni a fiúval is, akit az anyuka pár eröteljes lökéssel igyekezett rávenni arra, hogy mindenkivel beszéljen néhány szót. Nagyon jól tud angolul, szóval egész gördülékenyen ment a társalgás, amibe Matti és Riita is bekapcsolódott. Jasmina annyira nem szívleli a fiút, egész pontosan inkább azzal van gondja, hogy a fiú anyukája megrögzötten össze akarja öket hozni, pedig Jasmina már több, mint 2 éve Mattival van :D. Emellett kicsit kellemetlenül is érezte magát (mármint Jasmina), mert úgy érezte, túlöltözött. Hmm, egyértelmüen ö volt a legszebb egyébként, szóval nem csodálom, hogy az anyuka össze akarja eröltetni a két gyereket, de kicsit tényleg kilógott a többiek közül a pánt nélküli, térdig érö, lila, fekete flitterekkel díszített seleymruhájában, tüsarkújával, göndör, szöke hajával, benn egy nagy fekete virágos csattal... :D. Bár mondjuk ez az egész "családunkra" igaz volt, messze mi voltunk a legjobban öltözöttek XD. Nembaj, inkább legyünk túl elegánsak, mint toplisak.

Mint megtudtam, kedves Ìró nevü, egyébként rendkívül ideges (állandóan remegett a keze, mindegy, kivel beszélt) fiatalemberünk most kicsit utazgat a haverokkal, aztán pedig januártól átvészeli a kötelezö 6 hónapos katonai szolgálatot, ezek után pedig angolul fog valami gazdasági ismeretek szerüt tanulgatni az egyik egyetemen. Szimpatikusnak véltem egyébként, bár látszott szegényen, hogy utálja az olyan stresszhelyzeteket, mint egy ballagás 20 családtaggal ill. baráttal. Na hát igen, a finnek tényleg visszahúzódóak, ez a srác az itteni családom elmondása szerint pedig még a szokásosnál is visszahúzódobb meg jobban stresszeli magát.

Mi jöttünk el elsönek, valamikor 4 elött, szóval egész hamar lezavarják a dolgot. Megálltunk két boltban, ahová Jasminával és Mattival mentem be, tök vicces volt, mert egy rakat kiöltözött ember mászkált még rajtunk kívül, mindenki ballagásról igyekezett haza, csak elötte beugrottak valami vacsiféléért. Itthon Riita és Jasmina aludtak egyet (Jasmina elvileg tanult...elvileg), Matti és Roosa a lovak istállóját rendezte én pedig felporszívóztam (azt csak a saját szobámba kellett) meg letöröltem a port (azt az egész lakásban), majd pedig jöttem ideee, blogot írni :D.

Este lehet, hogy jön a kicsiMatti, és vele meg Jasminával megyünk városba, lehet, hogy nem jön, akkor Jasminával megyek városba, vagy Riitával (aki viccesen mutatna a fiatalok között, saját véleménye szerint) vagy Roosával (aki most kb. félig lóvá változott maga is, legalább is tuti, hogy elméjében egész nap pacizik és minden gondolatát az istálló meg Ramona meg Manta köti le, és hevesen tiltakozott, amikor a szülök kitalálták, hogy városba kéne menni este, mondván annyi mindent kell még az istállóval csinálni és nincs kimozdulni idö), vagy lehet, hogy nem is megyünk semerre, akkor meg elmegyek sétálni meg föcit tanulok meg beszélek az otthoniakkal, vagy Pipsára eröltetem magam a teraszon vagy valami hasonló elmés tevékenység. A városban egyébként kb. olyan állapotok lesznek, mint május elsején, szóval rengeteg részeg fiatal, de Matti szerint ezt is jó megnézni, meg lehet, hogy talán beszédesebbek lesznek, mint általában, bár az esetek nagy részében annyira részegek, hogy beszélni se tudnak :D.

Holnapi nap: megyek Savonlinnába, de hogy kivel, azt ne kérdezzétek :D. Mindenesetre megyek, ez a fö, és majd csinálok egy rakat képet, ígérem :). Meg az esküvön is remélem, hogy lehet majd fotózni, és nem olyan lesz a közhangulat meg hozzáállás, mint ma volt :D.

2009. május 29., péntek

48. Vakáció - a finn diákoknak is :)

Ès igen, ezzel vége is lenne az iskolás-tanulás hétköznapoknak. Hihetetlen gyorsan eltelt... ááá, ki lopta el a napjaimat?!

Reggel fél hétre állítottam ébresztöt, de persze megint kinyomtam... még szerencse, hogy nemsoká felriadtam ééés még így is hamarabb keltem, mint Roosa :D. Nem semmi... Megdicsérem magam, egy egész joghurtot meg tudtam enni mindenféle hányinger nélkül, szóval grat Ediiit! Riita vitt minket suliba, gyors felvettük Päivit is (aki levágatta a haját, most csak kb. a válláig ér), majd kb. 7 perc alatt be is értünk, ami szerény véleményem szerint új rekord. A kocsiból kiszállván egy kicsit kellemetlen meglepi fogadott, Roosa akkor szembesített vele, hogy most nekem bizony meg kell várnom, amíg ö levizsgázik, majd utána keressük meg Rékát. Oké mondom, akkor én addig elmegyek a városba... ja, hogy nem mehetek, mert ez most csak angol teszt, és gyorsan végezni fog, és ha elmegyek, akkor nem fog megtalálni? Hmm szóval maradjak csak az aulában és üldögéljek ott. Oké, gondoltam, majd úgyis jön Feri vagy valami, aztán legalább lesz kivel beszélgetni, ha már sétálni nem is lehet (meg egyébként is, 10-ig be vannak zárva a boltok). Szóval helyet foglaltam az aulában, és hmmm, hát 2,5 órát zenehallgatással meg az alvás elleni küzdelemmel töltöttem csendes magányomban :D. 2 óra után úgy döntöttem, hogy felnézek a másodikra, ott vizsgázik Roosa, szóval leülök valahol a terem környékén. Negyed óra múlva kb. Päivi is beállított, aki erösen csodálkozott azon, hogy Roosa még mindig az angolt írja, de hát nem volt mit tenni, vártunk, és amíg vártunk, beszélgettünk :D.

Hamarosan kijött Roosa is (majdnem utolsónak sztem XD), és iszonyat ijedt fejet vágott, nagyon nehéznek találta a tesztet, szerinte ez a legrosszabbul sikerült tesztje. A rövidke pánik után ebédelni indultunk, valami halas zöldséges tészta volt meg az a ropogós kenyérszerü akármicsoda margarinnal, felvágottal, sajttal és paradicsommal. Nagyonnagyon jó volt, de alig ettem valamit, és már is jóllakottnak éreztem magam, szóval inkább nem eröltettem a dolgot. Az ebéd felénél Ksenia, Feri és egy számomra ismeretlen szöke lány is csatlakozott hozzánk, szóval elég viccesse vált a társalgás, angol, finn, ukrán, magyar, orosz szavakat is hallani lehetett :D. Mindenesetre Feri és a kenyeres beszólás...hát az nem semmi volt :D. Teljes nyugalomban ül és eszik, egyszer csak megszólal azon a totálisan tárgyilagos hangon: ez a kenyér egy nagy sz*r... majd nyugodtan csámcsogott tovább. :D Ez így most nem biztos, hogy vicces, söt, de akkor nagyon ütött :D Hmm, hát kellett neked a legnagyobb szelet barna kenyeret kivenni :D.

Az ebéd végén Réka is becsatlakozott hozzánk, majd pedig egy újság számára csináltak rólunk képeket. Vicces volt, mert a sima, mosolyogj a kamerába és ennyi koncepció nem tetszett nekik, szóval elöször le kellett ülnünk az aulában egy kanapéra, és eljátszani, hogy beszélgetünk, aztán úgy tettünk, mintha újságot olvasnánk, majd kint próbálkoztunk, sétálni kelett az udvaron meg a földön ülni és távolba merengeni meg minden XD. Szerintem a legjobban a távolba merengös képek közül az egyik sikerült, szóval azt fogom javasolni, és mive Réka választja ki a képet, ezért majd rá próbálok hatni teljes eröbedobással :D. Jah igen, vele meg is egyeztünk, hogy még a 2 hétben jópárszor összefutunk, majd Roosával smsben meg velem Facebookon tartja a kapcsolatot.

A csodálatos képek elkészítése után csatlakoztam Kseniáékhoz, mert Roosának el kellett mennie megvenni néhány dolgot nyárra a lovaknak. A suliban volt ilyen kis évzáró-ünnepség, de ne olyanra tessék gondolni, mint otthon: a tornateremben volt, mindenki a földön csücsült/feküdt teljesen hétköznapi ruhában, ja és a résztvétel se volt kötelezlö. Az egyik sulis bandával nyitottak, elénekeltek néhány számot, majd az igazgató úr adott át néhány könyvet és oklevelet a tehetséges diákoknak. Ùjabb kis koncert következett, majd pedig a tanárokról vetítettek ki régi, nagyon cikis képeket, és ki kellett találni, hogy kit is látunk az adott képen :D. Még úgy is vicces volt, hogy a tanárok felét nem ismertem. Az otthoni diákönkormányzathoz hasonló csoport is adogatott át díjakat a különbözö versenyek gyözteseinek, például a vedd fel azt a ruhát, amit máskor nem viselnél nap nyertesei is megkapták méltó jutalmukat. Jajj meg volt valami király meg királynö díjátadás is, azt mondjuk nem értettem, hogy mi alapján választották meg öket, de a király egy számomra totál ismeretlen fiú lett, a királynö meg Réka :D. Kapott koronát meg virágot meg minden... XD Fél kettö körül úgy döntöttem, hogy hazaindulok, szóval elköszöntem Feritöl és Kseniától, öket majd csak a reptéren látom újra. Másfél óra gyaloglás után pedig haza is értem :D. Èééés egészen meleg van... majdnem túl sok a hosszú nadrág :D. De csak majdnem... meg mi lesz akkor vasárnap? 30 fokot mondanak ugyanis :D. Lehet, hogy mégis kellett volna nyári cipöt hoznom? Mert sportcipöben majd meghalok :D.

A mai nap fénypontja mondjuk az volt, amikor 3 lány sikítva rohant végig az udvaron, majd a kerítésnél gyors ledobták a ruhájukat, és fürdöruciban futottak tovább a közeli tóhoz, ahol gyors csobbantak is egy nagyot :D. Azért elég groteszk volt a pulcsis emberek mellett a fürdöruha XD.

Este ünnepeljük Timi szülinapját, bizony, lesz tortája meg minden... nem semmi :D. A holnapi napról senki nem mond még semmit, de az tuti, hogy megyünk a ballagásos akármicsodára. Vasárnap meg jönnek a lovak, de az a nap még sötétebb homályba burkolózik... XD

2009. május 28., csütörtök

Képek 12.

A kikötöben
Virágos
Tornyos
:D
Kilátós :)
Torony + én
Szökökutas
Hárman
Nézz az ég felé XD
Templomos
Hehe :D
Tiszta Margit-sziget o.O
Sportnap messziröl
Vicces :D
A kicsit nagyon üres ebédlö
Muuminos ágynemüm :)
Magyar színek a konyhában
Tavacska
Pitypang
Széép zöld
Timi
Pipsa

47. Beteg

Szorriszorri a tegnapi elmaradt bejegyzésért, ráadásul ma se tudok sokat írni, de azért gondoltam csak írok már valamit, hogy mégis mi a helyzet :).

Szóval szerdán hajnali 3kor arra keltem, hogy hmm, valami gáz van, de nem tudtam eldönteni, hogy mi is a gond. Néhány perc tán tudatosult, hogy hohó, ez bizony hányinger, nem is akármilyen, soval irány a wc... hát, mondhatom, ezek után nem sokat aludtam, reggelig még két alkalommal jött ki a keddi elfogyasztott táplálék :D. Ezek után reggel persze úgy döntöttünk, hogy nem kéne a városban mászkálnom, hanem inkább itthon maradtam és soksok vizet ittam, aludtam, neteztem kb. fél órát, de aztán inkább aludtam :D. Az a helyzet, hogy terjed a megyében ez a hányós-hasmenéses víruska, és Matti is elkapta az apukájától, amikor múlt héten Savonlinnában volt, szóval elég valószínü, hogy én meg töle kaptam el. A különbség csak annyi, hogy Matti és Roosa csak hasfájásra panaszkodott meg nem tudtak olyan sokat enni, én meg hát... na igen :)

A mai nap szintén hasonlóan telt, mint a tegnapi, föleg aludtam, megpróbáltam föcit tanulni, de hmm, nem jött össze és alvás lett a vége... bár úgy vagyok vele, hogy amíg beteg az ember, addig úgyse tud olyan jól tanulni. Ma már tudtam enni egy kis... hmm, tudjátok az a jellengzetes finn kaja, apró kenyérszerü és rizs van rajta...szóval egy olyat, meg egy joghurtot, illetve érdekes, de délután egy fagyi annyira jól esett :D. Meg most este egy kis fött tojás meg saláta. Szóval haladok :).

Èééés ma van a kutyus, Timi 13. szülinapja, szóval boldog szülinapot Timi :).

2009. május 26., kedd

46. Nagy séták

Èreztétek már egy kiadós, egész napos séta utan, hogy majd´ leszakad mindkét lábatok? Na most én így érzem magam :)

Tegnap azért nem írtam blogot, mert hát igen, bealudtam de rendesen, és a tervezett fél 10 meg memóriakártya vásárlás helyett délben keltem, szóval lekéstem a sulis ebédet is és nem sok értelmét láttam annak se, hogy begyalogoljak. Szóval a tegnap nagy része elég kómásan telt, próbálgattam matekot tanulgatni, neteztem, üldögéltem, beszélgettem ... :)

A mai nap ennek kb. szöges ellentéte volt. Reggel fél hétkor, hátö nem épp frissen és legkevésbé se üdén, de jókeddvel keltem, gyors összekaptam magam, megreggeliztem és a megadott 7 óra 35 perces idöpontra kész is voltam... persze Roosa és Riita megint késésben volt, szóval 45kor indultunk :D. A suliban találkoztunk Ferivel, majd pedig nekiindultunk nagynagy sétánknak. Mivel 8kor még természetesen minden be van zárva, ezért elsö körben csak járkálgattunk a városban, beszélgettünk, felmentünk a toronyba, szétnéztünk, felugrottunk Kseniáékhoz és narancslevet ittunk meg teraszon lazultunk :D. 9ora körül kezdtek kinyitni az üzletek (bár sok csak 10kor nyit), szóval kisétáltunk a Tokmanniba, közben fényképeztünk meg a tavat figyeltük, nagyon szép :). Feri vett néhány ajándékot, én csak nézelödtem. Visszasétálván benéztünk egy másik nagy Univerzál-szerü boltba, ahol Feri ismét ajándékokat vett, én pedig harisnyát, hurrá :D. Le volt értékelve 2 euróra, tök jó :). Csal alig találtam 36-ost és halvány barnát, ami még csillog is, mert ugye esküvöre olyan dukál... :D Felnéztünk az emeletre is, kerestem volna DVD-t, de csak 5ös csomagban találtam, szóval majd máshol nézek. Eggyel arrébb volt a fotósbolt, ahol a néni nem igazán tudott angolul, viszont Prada meg Dior cuccokban feszített :D. Kb. 10 perc után megértette, hogy memóriakártyát szeretnék, és hát a 2 gigás volt a legkisebb 16 euróért, de hát ez nagyon fontos dolog, szóval megvettem :). Ki is próbáltam, müködik rendesen, szóval megnyugodtam, hogy tényleg nem a kamerával van a gond.

Közben szemetelt kicsit az esö, kb. 5 percre, nem baj, legalább használatba vettem az esernyömet...elsö bevetés :). Belestünk egy másik botlba is, vettünk még ajándékokat meg minden, közben láttunk fura alakokat meg nevettünke gy csomót :D. Ùgy döntöttünk, hogy betérünk a Mekibe is, ugyanis van egy ilyen spéci milkshake dolog, ami új is meg le is van árazva, szóval csak ránk várt. A végén ettünk egy-egy hamburgert meg krumplit is :D. Èn valami csodás misztikus csirke nevü szendvicset ettem, nagyon misztikus volt, egészen földöntúli élmény :D... meg kis krumplit és fincsi epres shake cuccot csokiszósszal... nyamiiii. Feri nemtom mar, hogy mit evett, mármint milyen szendvicset, de a shake az zöld volt és talán citromos, bár nem tudtuk eldönteni :).

További bolt-járás és séta után úgy döntöttünk, hogy felmászunk a toronyba, ahol minden hihetetlen zöld és tele van virágokkal. A nárciszok már elnyíltak, de vannak tulipánok, csillagvirágok és valami lilás-kékes is, aminek nem tudjuk a magyar nevét... hát igen, a sok angol :). Csináltunk egy csomó képet is, nagyon szép idö volt, 23 fok, napsütés, bárányfelhök, langyos szél...tökéletes :). A fotózgatás után felugrottunk Kseniáékhoz, ahol Kale, Ksenia és Anastasia várt minket. Kale hamarosan visszament dolgozni, a két lány pedig épp átöltözött, mert reggel, amikor a francia vizsgájukra mentek, még fáztak, de délre meg ugye nagyon szép idö lett, szóval benyáriasítottak, sminkeltek, hajat vasaltak :D. Velük is felmentünk a toronyhoz és csináltunk pár nagyon trendi képet XD. De legalább velük is van közös képem :).

A két lány visszament a suliba a holnapi vizsgákra felkészítö óráikra, mi pedig Ferivel a könyvtár felé vettük az irány, de elötte templomot reklámoztunk, friss füszálakat tiportunk el, sportolókat lestünk meg... ne is kérdezzétek, egyébként abszolúte százasok vagyunk :D. Szóval a nagy könyvtárban visszaadta Feri a kikölcsönzött könyveit egy szimpatikus (és hogy Ferit idézzem, magányosnak tünö...XD) néninek, majd pedig leültünk egy közeli padra, és hülyéskedtünk... azt meg kell állaitanom, hogy tökéletes pocokfejet tudunk vágni, illetve hogy jól megy a hullának tettetés XD.

1 órára mentünk vissza a sulihoz, Feri megkereste Kseniát, én pedig megvártam az udvaron Roosát, akinek hát hmm, nem sikerült annyira jól a finn tesztje, mint remélte, ráadásul a mai kémia felkészítésen rájött, hogy egy csomó mindent nem ért és sok minden kimaradt neki valahogy, szóval miután beugrottunk Riitához egy pár percre, eszeveszett sebességgel hazaindult. Nekem nem volt sok kedvem futni, ráadásul magassarkúban is voltam, szóval a saját kis lassú tempómban csoszogtam hazafele. Másik úton jöttem, ami sokkal csendesebb és szép tavat is láttam meg erdöket, de az eredeti utamban jobban szeretem, hogy házak is vannak, szóval nem érzed azt állandóan, hogy elvesztél :D.

Itthon Roosa már nagyban kémiázott, amikor hazaértem. Délután nem csináltam semmi extrát, pihengettem, rendezgettem a dolgaimat, kipakoltam a mosogatógépböl... :) Holnap pedig megint találkozunk Ferivel és nagyokat sétálunk, szóval alaposan ki kell pihennem magam :D. Elvileg holnap Matti hazahozza a káblet, szóval fel tudom tenni a képeket is. :)

2009. május 25., hétfő

Képek 11.

Helsinkiböl néhány kép, amit Jasmina gépével készítettünk. Mint azt írtam is, az én kártyámon lévöket nem tudom feltenni a gépre, szóval majd azok akkor kerülnek fel, ha hazamegyek és leszedetjük öket.

Templom
Templom +én
Templom 2.
Hidak
Templom + én :)
Az elnöki rezidencia és én
A kikötö egy aprócska része
Hajók + én
Hajók
Sétány + én
Városrészlet
Kilátás + én
Park
Sínek + én
Vidámpark
Vidámpark + én
Vidámpark + Jasmina