27. Május 1.

Àáááá, annyira de annyira jó volt a tegnap este és a mai nap! (L) Bár azt hiszem, annyira fáradt vagyok, hogy holnap délig alszok majd XD.

Tegnap este 6 körül jött Päivi. "Bemelegítésképp" megnézegettük a békescsabás kiadványokat, amiket hoztam, megmutattam a sulit, meséltem történeteket. Ènekeltünk is, jajj, és zongoráztunk, még én is, a boci, boci tarkával kápráztattam el öket XD Roosának van ilyen kis elektronikus zongorája, nagyon jó kis szerkentyü. Kutyáztunk, macskáztunk, majd kajáltunk. Azt hiszem, most túlteljesítették saját magukat is: 2 féle hús volt, 3 féle saláta, 2 féle sajt, kis fánkok, cukorkák, és a jellegzetes május elsejei üdítöjük, a Sima, ami egyébként kb. ugyanaz, mint otthon a gyömbér. Vacsi után Roosa és Päivi elhatározták, hogy megmutatják nekem egyik május elsejei szokásukat, azaz a vizes lufizást... már maga a lufik megtöltése is vicces volt, néhány kidurrant a tervezett idö elött, és Roosa tiszta vizesen indult neki a valós játéknak XD Ûgyes voltam, mindegyiket elkaptam, szóval nem lettem vizes, Päivit viszont eláztattuk XD Szegény... mondjuk nem sokáig örülhettem, mert a végén én is kaptam, csak hogy ne maradjak szárazon, bár meleg vízzel töltött lufit használtak és utána rögtön be is jöttünk :D. A kis rohangászós játékunk után (ami alatt egyébként táncoltunk, üvöltöttünk, macskát vadásztunk, döglött egér elöl menekültunk és fotókat is csináltunk) kis desszert készítésére szántuk el magunkat: megolvasztottunk 1-1 tábla fehér-, és tejcsokit, majd almát, banánt és szölöt mártottunk bele...aaaa, annyira finom volt o.O Közben párszor majdnem megfulladtunk a röhögéstöl, Roosa ugyanis mindenhova csöpögtette a csokit, illetve azt játszottuk, hogy minden, a közelben lévö tárgyat megnevetünk finnül és magyarul is, szóval ök tanultak kis magyart, én meg finnt XD Kedvencem az a koccintáskor használatos "hökkölün mökkölün"... nem tudom, hogy hogy írják, minenesetre kiejtve iszonyat vicces XD. 11kor úgy döntött Päivi, hogy ideje hazaindulni, szóval nekivágott a vaksötét utcáknak XD.

Ma reggel 11kor keltem...igen :D A délelött nyugisan telt, Roosa tanult, én port töröltem meg zenét hallgattam, Matti leugrott a nyaralóba, Riita is takarított. 2 után indultunk Rékáékhoz, gondoltam, én naiv, hogy majd Riita elvisz minket kocsival. Aha. Bicajjal mentünk :D Kisebbfajta pánikhullám viharzott át rajtam, amikor belegondoltam, hogy kb. 45 percet kell majd tekernem egy nekem óriási bicajon fel a hegyre meg le a hegyröl... szóóóval neki is indultunk, és húha, néha úgy éreztem, hogy kész, vége, leszállok a bicajról, lefekszek a földre és ennyi... aztán csak eröt vettem magamon, és ha kicsit csálén is, de feltekertem a dombokra/hidakra/egyebekre... érdekes, hogy valahogy sokkal több volt az emelkedö, pedig azt várná az ember, hogy emelkedö után lejtö jön, de itt nem XD. Háromnegyed óra után kicsit kacsázva lekászálódtam a bicajról, és az utolsó 10 métert Rèka társaságában, nagy örömömre gyalog tettük meg. Rékáek viszonylag közel laknak a belvároshoz, kb. 1 km, szóval semmi. A kikötö is közel van, a házukból rá lehet látni az óriási tóra, ami egész Savolinnáig eltart (ami 100 km azt hiszem...:D). Emeletes téglaházban laknak, és szép kertjük van :). Az ajtóban az apukája és az anyukája fogadott minket, akik hihetetlen kedvesek és közvetlenek, nagyonnagyon szimpatikus emberek :). Györgyi (az anyuka...micsoda meglepetés :D) csodásan megterített és megpakolt asztallal várt minket, nagyon finom dolgokat csinált. Mexikói ételek voltak, tortilla meg ilyenek, rengeteg szósszal és zöldséggel, majd pedig körtés torta. Kicsit megint túlettem magam, azt hiszem, bár a többiekhez képest igencsak visszafogott voltam, félelmetes, hogy mennyi étel fér beléjük :D. Ja meg hogy mennyire nem látszik rajtuk, hogy ennyit esznek...mázlisok :). Ebéd közben jót beszélgettünk, annyira jól esett már magyarul kommunikálni :D Megvitattuk a régi magyar rockbandákat, az oktatási rendszert, a menzát (ez itt mindenkinek a kedvenc témája) meg még sok más mindent. Ebéd után megmutattak egy dvd-t, ahol a fiuk focizik. Tamásnak hívják, és Svédország és Finnország között egy szigeten él (Mariehamniin) és ott focizik egy elsö osztályban játszó finn csapatban. A meccsen egyébként 2 gól született, az egyiket ö rúgta :) Söt, a végén interjú is volt vele :). Tök durva, saját Wikipedia oldala is van, katt ide. Ezek után filmet néztünk, ugyanis, mint kiderült, mind Györgyi, mind Réka, mind én imádjuk a Büszkeség és balítéletet, és igaz már kb. 6x láttam a filmet és angolul meg magyarul is kiolvastam a könyvet, úgy döntöttük, hogy megnézzük. Roosának is tetszett, ahogy láttam, legalább most ö is megismerte :). A film után sétálni indultunk, körbe, a tó mentén, a kikötöben, fel a központi hídra, majd pedig Kenkäveroba, ami persze május elsején nem volt nyitva, de kivülröl is nagyon szép :) Egyébként kézzel készített dolgokat lehet ott kapni, jó pénzért XD. Megnéztük a "tavacskát", pár virágot is találtunk már. 8 óra körül visszaindultunk Rékáékhoz, majd ettünk még egy kis sütit, és egy iszonyat vicces müsort néztünk, amiben ilyen vicces házi videók voltak, tudjátok, nagy esések meg ilyenek. 9 óra elött indultunk haza, miután mindent megköszöntem nagyon szépen :D. Hihetetlen jól éreztem magam, nagyonnagyon kedvesek voltak és meg lettünk hívva, hogy menjünk majd megint, söt, ott is aludhatnánk :) Tökjóó :)

A hazabicajozás felért egy kínvallatással, bár tény, hogy lefelé száguldani az emelkedöröl naplementében, langyos szélben baromi jó érzés :D. Itthon minden okés, most már csak pihenni fogok :) A holnapi napról egyelöre semmit nem tudok, csak azt, hogy majd jön Jasmina :). Jajj, és ha lesz idöm, ma lesznek képek is :).