Ma reggel olyan garfieldosan, stílusosan morcosan keltem, azt hiszem, túl szép volt a hétvége ahhoz, hogy egy közönséges hétföi nappal elrontsák itt nekem. Aztán csak összekaptam magam, mondjuk ha hamarabb nem is, de legkésöbb akkor teljesen felébredtem, amikor öt perccel 8 után rohantunk fel a lépcsön annak a ténynek a teljes tudatában, hogy bizony ma elkéstünk. Mondjuk nem mi voltunk az egyetlenek, egy másik fiú és egy lány is hasonló cipöben járt (esetünkben futott)... ráadásul pont elkezdödött az aznapi rádiós oktató-szórakoztató-ébresztö, kinek mi, müsor, amikor pedig nem lehet se ki se be járkálni, szóval meg kellett várni a végét. A tanárnö aranyos volt, nem szidott le minket, mondjuk senkit se szoktak, csak csöndben elkönyvelik, hogy ki késett, és minden késés pontveszteség a teszten. Németen megint a melléknévragozást nyúztuk, mondjuk kicsit durva, hogy már ez a 6. év, amikor németet is tanulnak, és azért annyira nem megy nekik jól. Bár tény, hogy még így is jobbak nálunk: a többség angolul, németül, franciául és svédül is beszél.
A következö óra finn volt, még mindig a verselemzést gyakorolják ezerrel, én pedig befejeztem a Farewell to arms-ot. Tetszett, tetszett, de a vége kegyetlen és gonosz lett :(. Szóval most, hogy ezt is kivégeztem, már nincs semmim amit, olvashatnék, szóval majd megint kéne valamikor könyvtárba menni, csak most a nagyba, ott sokkal több minden van, mint a kisebb, kerületiben.
Az elsö dupla angol félig alvós, meditálós állapotban telt, ugyanis nyelvtant vettek, amit finnül magyaráz a tanárnö, szóval nem sokat értettem belöle :D. Nem gond, jól esett kicsit csak bambulni :) Mondjuk ma kb. 10 percenként arra gondoltam, hogy vajon milyen lehet az érettségi, ki mit választott meg ilyenek :D. A második angolon kicsit több minden jött át, csoportokra lettünk osztva és az egyik projectet kell megoldani, ami a könyvben van. Roosa és én egy csoportba kerültünk, velünk van még egy másik, teljesen ismeretlen lány is, egy fiú osztálytársunk, és két fiú fizikáról (a fura hangokat kiadó is - Feri, ez a sors keze, mindig megtalál XD). A project lényege az, hogy a könyvben található álláshirdetések egyikére kell pályázni, önéletrajzot kell írni meg motivációs levelet is. A tanárnö azt mondta, hogy nekem nem kell megcsinálni, mert én úgyse kapok jegyet, de azért én mondtam, hogy ha nem is csinálom meg, azért a csoport munkájában részt veszek meg figyelemmel kísérem a többieket :)
Angol után az üdítö ebédszünet várt minket, valami makaróniszerüség volt, nem rossz, de olyan semleges, mint Svájc (igenigen, megihletett az Eclipse meg a Farewell to arms XD). Nagyon egészségesen étkeznek meg minden, és nem rossz dolgokat esznek, de mindennek kb. ugyanolyan íze van. :D. Jajj, és volt valami fura lila saláta is, benne mandarinnal, rajta fokhagymás szósz. Èrdekes válogatás :D. A szünetben gyors kiugrottunk a nem messze lévö kisboltba, Roosa és Päivi vettek egy-egy nagy tábla csokit, amit be is termeltek a dupla törin (jó, én is ettem belölük összesen 2 kockát :D). Sokan kijárnak egyébként ebédszünetben a boltba és vesznek valami táplálékkiegészítöt, mint tábla csoki, puding, jégkrém vagy ilyenek :D.
A dupla töri kb. elsuhant, néha felhorkantottam ill. röhögtem, amikor a tanárbácsi fura hangokat adott ki a diákság szórakoztatása érdekében, egyébként törit tanultam, megint átvettem az elejéröl az egész fejezetet és belekezdtem a gazdaság fellendítésébe. Òrák után várnunk kellett Riitára 3ig, szóval addig beszélgettem Roosával, meg kicsit tanulgattunk is. Itthon nagy nyugi van, mondjuk valahogy mindenki olyan álmos, cukin ásítozunk :D. Jasmina is hazatért a nyári munkájának elsö napjáról (az itteni egyetem kicsit másképp müködik, mint az ottani - most már csak vizsgák lesznek), egy ismerös család farmján dolgozik, lovakat meg teheneket gondoz, ilyenek. Szóval most kellemes tehénszag van a házban :D. Bár a minden keddi ló illatok után már meg se kottyan :D. Jajj, tényleg, holnap este én is megyek a lovaglóórára, mert ugratós óra lesz, amit én is nézhetek :).
Hmm, nem is tudom mit írhatnék...ma kb. 5 percig szemerkélt az esö, de már megint süt a Nap szerencsére, és 18 fok körül van.
Jajj, és a legfontosabb: tegnap volt egy hónapja, hogy itt vagyunk Ferivel... hihetetlen gyorsan rohan az idö. Szinte most szálltam fel Budapesten repcsire, és lassan már megyek is haza... o.O Najó, az mondjuk még messze van :D.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése