Elöre szólok, szep hosszú bejegyzés lesz, szóval szemüvegeket fel, látókészülékeket élesíteni, és nem bealudni :).
Szombat reggel csodás napsütéses idöre ébredtem valamikor fél hét tájékán. Túláradó optimizmussal és jókedvvel kivánszorogtam (a pozitív szavakat ne tessék ironikusnak érezni, mert nem azok :)) a konyhába és teljes nyugalomban elfogyasztottam a kis szendvicseimet meg tejecskémet, miközben Riita és Jasmina eszeveszett sebességgel rohangált fel-alá, pólókat és tusfürdöt dobáltak, jó hangosan tájékoztatták a népet, hogy épp mit keresnek és ébren tartották az egyébként szundikálni vágyó Mattit, aki most a nappaliban aludt, mert elkapott valami gyomros betegséges akármicsodát a tesójától, amíg Savonlinnában ültetgette az 1570 valamennyi kis fát. Na ez szép hosszú mondat lett :). Reggeli után rendbekaptam magam és befejeztem a pakolást, majd mászkáltam a lakásban, amíg kedves útitársaim is kész nem lettek. Indulás elött még Roosa is kinézett az ajtaján és pár kétségbeesett mondatban összefoglalta, hogy mennyire retteg attól, hogy ö is elkapja ezt a gyomorrontásos akármit, és egyébként is, után hányni és jajjne :D.
A tervezett fél nyolc helyett 8kor indultunk, de nem mondom, hogy ez a tény különösebben meglepett volna :). Az elsö 5 perc után Jasmina elökotorta kedvenc bandájának, a PMMP-nek az egyik cd-jét, és eme kellemes muzsikát, valamint ehhez hasonló dallamokat hallgattuk kb. 20 percig. Nem rossz ez egyébként, föleg ha hozzászoksz, ami nekem simán ment, az elmúlt napokban szinte mindig ezt hallgattuk. 20 perc után úgy döntött, hogy megpróbál olvasni a közelgö kémia vizsgájára, szóval ki akarták kapcsolni a cd lejátszót, csakhogy ez nem ment olyan könnyen. Kb. 10 perc és minden gomb megnyomása, kombinálása meg ilyenek után csak sikerült :). Ès én ekkor aludtam el :D Arra keltem, hogy Helsinki utcáit rójjuk, szóval öhm igen, kemény 1,5 órát aludtam azzal a trendi kitört nyakas pozíciómmal, amit az osztrák osztálykiránduláson is bemutattam :). A maradék kb. 5 perc utazás során Jasmina és én vad sminkelésbe kezdtünk, hát igen, se az alvás, se az olvasás közbeni "jajj csak el ne aludjak" szemdörzsölés nincs különösebben jó hatással a kifestett szemeidre.
Helsinkinek széééép nagy kikötöje van, vagy fél órát kell sétálnod ahhoz, hogy elhagyd azt a részt, ahol csak a kis magánhajók vannak, és aztán jönnek a "nagyágyúk", szóval óriási teherszállító hajók hatalmas gyárak, meg minden. Majd pedig az állomás és a nagy utasszállítók. Természetesen szakadó esöben érkeztünk meg, és miután sikerült megfelelö parkolóhelyet keresni, egy 200 méteres séta keretében élvezhettük az esö minden elönyét (....van ilyen?) és hátrányát (...vizes haj, ruha, smink :D...najó, azért ennyire nem esett). Az állomást leginkább egy reptérhez tudnám hasonlítani, csak sokkal kisebb. Szóval van egy nagy központi váró, a fal mentén körben pedig a check-in pultok, pénzváltó helyek (Èsztországban se euró van, hanem korona), wc, ilyen hasznos dolgok. Elöször meglátogattuk a mosdót, ami hmm, nem volt a legtisztább, de akkor is mérföldekkel jobb, mint otthon. Majd Jasmina elment pénzt kivenni a kártyájáról, mi Riitával pedig kiváltottuk a jegyeinket. Összefutottunk Matti tesójának a feleségével is, aki néhány barátnöjével ment szintén Tallinba, csak ök ott is aludtak. Riita beváltott vagy 200 eurót, Jasmina 60at, én csak szerényényebben váltogattam azért :D.
Az emeleten ellett várakozni, ahol rengeteg italt szolgáltak fel a rengeteg szomjas embernek, szóval igen, már reggel megindult az alapozás :D Jasmina mondta, hogy ezek a túrák általában az ivászatról szólnak, szóval ne lepödjek meg, ha soksok részeget fogok látni, bár mivel mi ilyen expressz hajóval megyünk, ami 2,5 óra alatt ott van, ezért nem alszunk a hajón, szóval kevesebb ittas lesz. Kb. 10 perc várakozás után a 3as terminálnál meg is kezdhettük a beszállást ami sok folyosón történö sétálásból és mozgólépcsözésböl állt, no meg rengeteg ember kerülgetéséböl. A mi haonk egy piros-fehér szerintem hatalmas, a többiek szerint átlagos hajó volt, 5 szinttel, plusz 2 egyéb szinttel. Itt megtalálod a felosztást, de az angolul nem tudóknak gyors felvázolom a helyzetet: a földszinten autók, buszok és egyéb jármüvek foglaltak helyet, az elsö emeleten szintén ilyesmi volt, az másodikon találhatóak a kabinok, a harmadikon egy szórakozóhely bárral, élözenével, hangulatvilágítással, kényelmes fotelokkal és sok keringözö nénivel/bácsival, mulató fiatalokkal, ugráló gyerekekkel :D Emellett van egy nagy étterem, ami megint tök hangulatos, minden meleg színekben pompázik, nagy fotelekkel, sötét függönyökkel, ja és jó sok ittas arccal, ugyanis ez az az étterem, ahol italt is felszolgálnak :D. Emellett egy kis karaoke terem van, majd pedig lépcsök az emeletre, székek ilyenek. Ezt követi egy hatalmas bevásárlóközpont, rengeteg alkoholos itallal, ennyi töményet életemben nem láttam egy helyen :D. Persze más is található itt, például 50-60 eurós Chanel, Dior, Gucci, Armani, Prada, Calvin Klein meg fene se tudja már milyen parfümökkel, kozmetikai szerekkel, ékszerekkel, Guess táskákkal meg minden... kicsit luxus, és az a sok ember csak jön és jön és vásárol...hihetetlen. Be kell ismernem, azért tudják, hogy kell élni :D. A kevésbé tehetösek az édesség-részlegnél vigasztalódhatnak, óriási, fél fej nagyságú nyalókákkal, több sornyi cukorkával, csokikkal, akciókkal.. például most a fincsi Fazer csokiknál volt olyan, hogy 2-t fizetsz, 3-at vihetsz, ki is használtam az alkalmat, akkora tábla csokik, hogy húú... olyan dupla akkorák, mint otthon :D. Az egyikben kis cukorkadarabok vannak, a másikban mentolos akármicsodák, a harmadikban pedig mogyorós darabok...nyammm. Jasmina feltankolt, vett vagy 4 zacskó cukorkát (jól fél kilósak) meg mogyorót meg minden, és meg is ette öket, komolyan, én ennyire édesszájú embert nem láttam még :D. Riita sört vett meg ilyen finomságokat. Szóval, ott tartottunk, hogy nagy bolt, és még mindig a harmadik emeleten vagyunk :D. Kis pihenöhelyek következnek megint, nagy lépcsö, majd pedig egy konferenciaterem. A negyedik szinten a Red Rose étteremmel nyitunk, ezt követi a Blue Deli étterem, itt Jasminával megfeleztünk egy óriási szendvicset, Riita pedig ilyen kis háromszög alakü szenyókat evett, nagyon cuki volt :). A két étterem után jön egy grillbár és egy kávézó, gyerekszoba egy rakat játékkal, mosdók, ilyenek... és tulajdonképpen ennyi is lenne. Jajj és ki ne hagyjam a 3. és 4. emeleten található kis teraszokat a hajó végében, ahol kávézhatsz, és nézheted a tengert, söt felmehetsz majdnem a hajó tetejére is :). Ez a hely volt az egyik kedvencem, nagyon szép képeket lehetett csinálni, föleg mivel az esö is elállt, szép felhöket láttál minden fele, meg a tengert és persze a Napocskááát :D. Ja igen, a plusz két szinten a dolgozók cuccai vannak egyébként, oda természetesen mi nem mehettünk. Szóval szerintem ez egy széééép nagy hajó, de hát Jasmina és Riita utazott már sokkal nagyobbal is, szóval öket annyira nem hatotta meg a dolog. 2008-ban gyártott hajó egyébként, szóval nagyon-nagyon modern. 2500 embert szállít egyszerre, nem kis szám :).
Az utat tehát vásárlással, evéssel és bámészkodással töltöttük, nagyon szép volt minden, föleg amikor kimentünk a nagy teraszra és csak bámultuk a tengert... :) 2,5 óra után érkeztünk meg Tallinba, az állomás egyébként hasonlóan nézett ki, mint Helsinkiben. Èééés ami a legjobb: sütött a Nap :D. Ingyen busz vitt minket a belvárosig, ami egyébként gyalog sincs messze. Az óvárossal indítottunk. A régi városfalon kívül egy hatalmas és széééép zöld, árnyas park található, majd pedig a kis aranyos tornyos falon belül virágpiaccal indítunk. Annyira szép csokrok voltak, 5-10 euróért olyan csodás dolgok voltak, hogy csak na :). Ès milyen jó illat volt...nyamiii... Mondjuk ezt betudhatjuk a közelben lévö McDonald´snak is, bár szerintem elég groteszk, hogy az óváros egy Mekivel indít :D. Végigsétáltunk a központi utcán, ami engem egy kicsit a pesti Andrássyra emlékeztetett, jó sok drága bolttal és kávézóval :D. Benéztünk egy rakat helyre, már csak a hecc kedvéért is, természetesen senki nem akart 200 eurós pólót meg 1000 eurós táskát venni :D. Èrdekes egyébként hogy milyen sok ember járkált és vásárolt ezekben a boltokban... szóval van itt pénz kérem szépen :).
Láttunk egy csomó régi épületet, tereket, a városházát, templomot (igenigen, osztálytársaim kedvencei :D - szerintem akkor is szépek :), muskátlit meg minden, szóval nagyon hangulatos volt :). Betértünk egy akoholt árusíto boltba is, érdekes, hogy már bármit megvehettem volna, elmúltam 18 :D. Ès láttam tokaji bort, bizony, tök durva :D. Csak nem lehetett fényképezni :(.
Az óváros után egy bevásárlóközpont felé vettük az irányt. Ezek a tallini kirándulások egyébként föleg az olcsóbb bevásárlást jelentik a finneknek, szóval többségük csak a bevásárlóközpontokig jut el, de pl. az óvárost Jasmina se látta még, hiába járt Tallinban már sokszor. A bevásárlóközpont egyébként teljesen ugyanúgy nézett ki, mint az otthoniak, csak kornában voltak az árak :D. Riita és a mi ízlésünk nem igazán fedte egymást, szóval különváltunk és mentünk a saját orrunk után :). Jasminával betértem pár cipöboltba, majdnem vett egy szabadidöcipöt (igaz van neki vagy 3 :D), csak nem volt a méretében, bementünk sok ékszerboltba (láttam annyira jó fülbevalókat... csak olyan drágák voltak), majd megtaláltuk az egyik kedvenc boltot :D. Annyira színes volt meg minden...nyami :). Kis próbálgatás után Jasmina vett magának egy fekete kapucnis felsöt rajta színes csillagokkal (2. sor bal szélsö), egy szürke toppot meg kis cuki zoknikat. Riita is betért a boltba, vett Roosának egy sötét rózsaszín, mintás felsöt, egyik szülinapi ajándék (itt van, elsö sor, jobb szélsö:). Èn pedig megajándékoztam magam egy piros felsövel, amire az van írva, hogy I (L) cartoons (szóval szeretem a meséket . 2. sor piros), meg egy sárgával, ami meg ilyen peace&love sztájl :D (ezt nem találom a neten).
A vásárlás után megint sétáltunk egy kicsit, csak úgy az utcákon. Tallin olyan de olyan zöld, tele van magas fákkal, füves parkokkal... az egyik park mellett pedeig egy, leginkább az otthoni piachoz hasonlítható helyre mentünk. Òriási épület, kis boltok, mindneki ugyanazokat a termékeket próbálja eladni, az árult dolgok nagy többsége olyan, mint otthon a kínaiban, és jól lehet alkudozni. Mindenki nagy hangon kínálja a dolgait és igyekszik becsábítani a saját kis boltjába. Láttam egy nagyon gyönyörü, vörös-fekete csipkés estélyi ruhát, hmmm, iszonyat szép volt :). Meg egy nagyon cuki táskát is, fekete-fehér-ezüst-vörös kockás, de a végén csak nem vettem meg. Végül is Roosának vettünk egy pár apróbb ajándékot a póló mellé.
5 perc séta után már az állomáson is voltunk, majd hamarosan a hajón ültünk és a Blue Deliben kajálgattunk. Èrdekes az ottani rendszer egyébként, szóval van egy óriási terem, ahol körben mindenféle kaják vannak a pulton, fogsz egy tálcát, körbejársz mindent, elveszed, ami tetszik, majd a végén a kasszánál lemérik az ételt, és 100 grammonként kell fizeni 2 eurót talán, nem tudom, valahogy így :). Ès annyi minden van... gyors kaják, pl hamburger, fasírtok, halak, sült/fött/tört krumpli, soksokféle saláta, szendvics, süti, joghurt...ééés még sok minden. Riita egy nagy salátás tálat választott húsdarabokkal, Jasmina valami salátás-rákos dolgot evett, én pedig lazacot, sült krumplit és kebabos-krumplis salátát... annyira de annyira finom volt :) Miközben ettünk, nézhettük a tengert meg minden... olyan fura egyébként, hogy szinte nem is érzed, hogy hajón vagy és mozogsz, csak pár pohár finom rezgéséböl láthatod, vagy ha kinézel a hatalmas ablakokon persze.
Evés után kerestünk egy helyet, ahol üldögélhetnénk, találtunk is, pont ablakra nézett :). Szóval üldögéltünk, beszélgettünk, elmentem Jasminával fotózni a tetöre, ilyesmi :). Nagyon gyorsan eltelt a 2,5 óra és már azon kaptam magam, hogy kifelé gyaloglok az állomásról. A lakás felé tartó úton beugrottunk még egy 10ig nyitvatartó abc-be is, ami elég "balhés" környéken volt egyébként, szóval tényleg voltak furcsa alakok :D. Viszont láttunk valami nagyon szöke és nagyon svédnek kinézö arcot is :D. Végül is pizzát vettünk, krumplit, kenyeret, joghurtot, tejet... ilyesmi. Èééés most jön a poénos rész: megint eltévedtek :D. Most azonban csekély 10 perc után megtalálták a helyes utat, és hamarosan már az ágyikónkban pihetünk, pizzát tömtünk és valami hihetetlen pocsék világvége katasztrófafilmet néztünk.
Reggel 9 körül napsütésre keltem, meg arra, hogy Jasmina nagy rózsaszín plüss malackája z arcomba bámul. Reggeli és saját magunk rendbekapása után fellestem kb. 5 percre netre, valami finn zenetévén klippeket néztünk és a teraszon csücsültem... fél 12 körül gyors bekaptunk pár falatot, majd lecuccoltunk a kocsiba. Jasmina bijacát is haza kellett hozni, szóval felszereltük a kipufogóra tehetö csodás bicaj szállító eszközt, bár a felszerelés kicsit mókás volt. Nem akart felmenni a dolog, szóval Jasmina elkezdett ugrálni a kis vékony vason, ééés persze pont akkor jött egy öreg bicajos bácsi, aki jót nevetett... XD Riita folytatta a dolgot, jól irányzott rúgásokkal, természetesen ennek is volt szemtanúja, egy bácsi egy kocsiból :D. A végén csak sikerült felszerelni a dolgot és felerösíteni a bicajt. Jasmina és én elindultunk a város felé, Riita pedig visszament a lakásba pihenni, takarítani... ilyenek. Busszal indultunk, ami nagyon rendes és tiszta volt, 2,5 euróért 1 órás, mindenre érvényes jegyet vettem és 15 percenként jött a járat. Èrdekes, hogy a buszmegállók sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint otthon. A busz után jött a...hmm, hát leginkább az otthoni HÈV-hez tudnám hasonlítani, csak elég kényelmetlen narancssárga müanyag székekkel, meg belül fura barna színü kocsikkal :D. A táj egyébként nagyon szép volt (ha épp nem egy sziklatömbben vagy a föld alatt mentünk), a vonat pedig nagyon gyors. A központi nagy vasútállomás alá érkeztünk, majd megkezdtük városnézö túránkat. Èrdemes tudni, hogy Jasmina semmit nem tud a belvárosról, szóval kb. ugyanolyan szinten voltak az ismereteink (amit én egyébként egyszeri, kocsiból való esti bámészkodás alatt szereztem). Elsöként meglátogattunk egy hatalmas teret a angynagy fehér templommal, majd elsétáltunk valami régi, könyvtárszerü épület mellett. Aranyos kis utcákon vágtunk át, magas dombokra másztunk fel, az öböl feletti hídon sétáltunk, és nagyon-nagyon sok szépet láttunk. Valami azonban hiányzott, és az a kikötö volt, valamint egy másik hatalmas vörös téglás templom és az elnök rezidenciája. Jasminának természetesen fogalma se volt, hogy merre is kéne venni, szóval elövettem nem létezö virtuális térképemet és gondolkóba estem. Néhány perc múlva pedig kikövetkeztettem, hogy ha itt az öböl, ott a híd és amott a templom, akkor nekünk jobbra kell menni a part mentén ahhoz, hogy oda jussunk, ahová menni szeretnénk. Jasmina teljes mértékben rám bízta magát, szóval nekiindultunk a szép part mentén a nagynagy sétának. Ès láss csodát, igaz vagy 30 perc séta után, de kiderült, hogy igazam volt, jó fele jöttünk. Tessék nagyon büszkének lenni rám, ezek szerint mégiscsak örököltem valamennyit apa csodás térkép-gondolkodásmódjából :D. Èééés akkor itt jön a szomorú rész :( Èpp a templomot fotóztam, majd pedig egy lepcsön másztam fel, amikor hiába akartam újabb képet készíteni, a kamerám kiírta, hogy nincs megformázva a kártyám, formázzam meg most... mondom micsoda, meg nem formázom, elveszik az összes képem. Csakhogy formázás nélkül pedig nem tudtam vele fényképezni... kisebb fél perces pánik után úgy döntöttem, hagyom a dolgot, a képek rajta vannak, csak most nem tudom megnézni öket. Szerencsére Jasmina is elhozta a fényképezöjét, szóval a kis incidens után azt használtam.
Fél óra séta után visszaértünk oda, ahonnan indultunk, majd megkerestük egy térképen, hogy merre is kell menni a vidámparkhoz. Egy hatalmas tavas-parkos területen kellett keresztülmenni, pár dombot megmászni, és már ott is voltunk :). Szép színes hely, rengeteg gyerekkel és távol-keleti turistával. A park területére ingyen bemehetsz, de a gépek használatához jegyet kell venned. Mivel már nem volt túl sok idönk, csak 2 gépre vettünk jegyet, az egyik össze-vissza forgatott a levegöben és fejjel lefelé lógatott egy szökökút felé, a másik pedig hullámvasút volt, de 4 személyes kis kocsival, ami jobbra-balra pörög, ahogy haladsz elöre. Mindkettö nagyon jó volt, bár néha eszembe jutott, hogy mi van akkor, ha pár fejjel lefelé lógásnál kiesik a fülbevalóm :D Szerencsére semmi ilyesmi nem történt. A park egyébként nagyon rózsaszín és lila és tele van virágokkal. Sült krumpli és vattacukor illata terjeng, vicces hidak vannak vízesések felett meg minden... nagyon szép :). Bár az illatokban ne bízzatok bennem, szerintem ugyanis egész Tallinnak mézeskalács illata van...de hogy miért? :D. Esküszom azt éreztem mindenhol, bááááár esetleg meglehet, hogy a kezemre fújt teszt parfümök kavartak be... mondjuk tudtommal egyik se volt mézeskalács illatú...
Busszal és HÈV-vel utaztunk az egyik bevásárlóközpontig, ahol Riita már várt minket, és el is indultunk haza Mikkelibe. 1 átaludt óra után megálltunk enni valamit, vettem fincsi szendvicset meg epres jégkrémet vaníliás-mogyorós bevonattal, nyamiii... :)
Este otthon a gyomorpanaszait lassacskán kiheverö Matti és a fizikába mélyedö Roosa várt minket, akinek ma van a szülinapja, szóval boldog szülinapot Roosa :). Holnap lesz tortája, ma pedig megkapta az ajándékait. Tölem egy plüss kutyát kapott, ami olyasmi design, mint Jasmina malaca: nagy kerek kövééér és nagyon puha :D.
A kamera problémája miatt csak Helsinki feléröl, a Jasmina gépével gyártott képeket tudom holnap megmutatni nektek. Az én kártyámon lévöket csak akkor tudom feltenni, ha otthon, Magyarországon elvisszük és leszedik róla a képeket, szóval június 13 után valamikor még lesz egy nagy Tallin-Helsinki képbejegyzés :). Holnap pedig megyek és veszek egy másik memóriakártyát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése