2009. május 10., vasárnap

33. Amikor minden a terv szerint halad... :D

Vicces 1,5 napon vagyok túl, azt hiszem... :D Szombat reggel valamikor fél 8 tájban keltett a mobilom, majd rekordsebességgel, 1 óra alatt elkészültem és bepakoltam, mindezek után pedig természetesen vártam a többiekre, most csak fél órát, nem is rossz, egészen fejlödöképesek :). A nagyobbik kocsival mentünk (igen, kettö is van, egy Opel meg egy Volvo, most a Volvoval mentünk), Riita, Roosa és én. Matti megint nem jött :D. Söt, reggel, amikor felkeltem, már otthon se volt, mert szombat reggelenként is van jégkorong-edzése. A kb. 2 órás út nagy részét bóbiskolással, valami fura rádió retro finn zenéinek hallgatásával, illetve a gyomrom megfékezésével töltöttem (Riita szeret felgyorsítani, majd hirtelen bevágni a féket, illetve pánikolni és sikítani, ha valaki befékez elöttünk :D annyira vicces :D). Az idö persze megint nekünk kedvezett, akárcsak Savolinnába menet: kb. 20 perccel indulás után szakadni kezdett az esö :D. Lahti (egy város) mellett megálltunk egy óriási bevásárlóközpontnál, mármint nem olyannál, mint a Center, hanem egy hatalmas területen rengeteg bolt volt... mint amikor mész Pest fele, akkor is látsz a határban ilyet :D. Szóval megálltunk, mert Roosának meg kellett vennie mindent, amire a nyáron szükségük lesz a lovaknak. Miközben Roosa válogatott, én is igyekeztem segíteni, majd pedig üldögéltem és Riita elégedetlen, finn morgását hallgattam - kiderült ugyanis, hogy minden hihetetlen drága. Oké, említették, hogy a lovaglás itt is csillagászati összegekbe kerül, de hmm, akkor esett le, hogy ez pontosan mekkora összeget is jelent, amikor így nézegettem az árakat, és 3-400 eurók olyan simán röpködtek egy-egy apróságért... félelmetes.

Miután bevásároltunk (közben persze párszor eláztunk, miközben a kocsihoz futkostunk :D), átmentünk egy másik boltba is, hogy ott is körbenézzünk néhány lovas dolog miatt, de nem találtunk semmi hasznosat. Kb. 1 óra utazás után pedig végre megérkeztünk Helsinkibe. Jasmina az egyik ilyen..hát, kertvárosi lakóövezetben lakik :D. Kb. 5 perc sétára van egy óriási sziget is, de erröl majd késöbb mesélek. Jajj, és a tömb mellett meg egy hatalmas erdö van, de erröl is mesélek majd :D. Szóval, a másodikon lakik és kb. 20 négyzetméter az egész lakás: van egy szoba, benne egy hatalmas ággyal, kanapéval, asztallal, székekket, tv-vel meg ilyesmi, van egy kis fürdöszoba, egy apró konyha és egy mini gardrób, meg egy erkély. Annyira barátságos egyébként, talán épp azért, mert ilyen kicsi. Jasmina és Matti (mármint Jasmina barátja -egyébként így legyen lottó ötösöd anya, tényleg ö volt az 5. XD) fincsi ebéddel várt minket, ezzel a jelelgzetes finn pite dologgal, amit már többször is ettem (kis kenyérke, rajta rizsszerüség, meg ilyenek...) meg lekváros sütivel. Ebéd után pedig vásárolni indultunk Finnország legnagyobb bevásárlóközpontjába, ami tényleg hatalmas, de az Aréna pláza nagyobb :D. A boltok többsége 2 szintes és úgy általában vévve hatalmas az alapterületük is. Elsödleges céljuk az volt, hogy találjunk valami ruhát nekem, majd a júniusi esküvöre. 66 millió bolt, 3 ruha felpróbálása, dulakodás, tömeg, árakon való örömködés (Jééé, csak ennyi?) illetve elborzadás (Naneee... mi kerül ezen a rongyon ennyibe?) végre sikerült egyet találni, amire még én is azt mondom, hogy nem rossz. Nahjó, amikor fölvettem, elöször arra gondoltam, hogy úgy nézek ki, mint egy túlméretezett öltöztetös festett hajú Barbie, de ezt betudom annak, hogy nem igazán szoktam ilyen jellegü ruhákat viselni, meg hát a színe se az a tipikus Edit-szín (rózsaszín...igen...de inkább ciklámen :D). Aztán a többiek (meg egy néhány ott várakozoó vadidegen ember) elismerö pillantása és pár perc gyözködés után csak elhittem, hogy annyira talán mégse vészes :D.

A ruha megvétele után sajnos már nem volt idöm mást nézni, bár a maradék 10 szabad percemben, amíg a többiek is saját dolgaikat intézték, körbenéztem az összes hatalmas sportáruházban, de sehol nem volt Converse cipö...hát milyen bevásárlóközpont ez, hogy az egyetlen Converse cipö, amit találok, férfi, 43-as és sima fekete? :D. Nem baj, nem adom fel, majd körbenézek Mikkeliben is, meg hát Pesten is van ám sok bolt... :D. Ja meg még felpróbáltam pár rémes napszemüveget és jót röhögtem magamon, meg néztem táskákat is, de nem volt semmi elvont, fura alakú absztrakt mintás, szóval a végén csak a ruhát vettem tegnap:D. Jajj meg ki ne hagyjam a sütizést: Jasmina imádja a sütit, hmm nem is imádja, az nem kifejezés, betegesen rajong értük és hihetetlen mennyiséget képes megenni belölük, szóval meglátott egy hatalmas málnás, habos tekercset, amit pár perc gyözködés után meg it vettek neki, és végül megettük közösen, öten :D. Meg vettünk egy kiló epret is, csak úgy... :D

A váslárlás után egy másik boltba indultunk, ahol csak élelmiszer van, és gyors bevásároltunk a vacsihoz. Azért kellett ennyire sietni és azért nem maradhattunk tovább, mert szombaton minden bolt bezár este 6kor... igen...ez annyira durva :D. Ha jól emlékszem, otthon azért 8ig nyitva szoktak lenni, de lehet, hogy csak az álmaimban léteznek 8ig nyitvatartó boltok, nemtom :D.

Vacsira tortillát ettünk, ahogy tapasztalom, szeretik az ilyen mexikói kajákat is, csak nem csípösen (bocsi Lali :D). Vacsi után tv-ztünk egy kicsit, Jasmina kedvenc finn bandájának, a PMMP-nek a speciális napja volt az egyik adón, szóval vagy 10 klippet láttam tölük, aztán volt valami Randizz az expasiddal címü csodás amcsi valóságshow, majd úgy döntöttünk, hogy bemegyünk kicsit a városba. Na ennek tökre örültem, gondoltam akkor majd sétálunk és tudok képeket csinálni, csak mint kiderült ök kicsit másképp tervezték. Jasmina egyébként nem jött velünk, ö inkább otthon mosogatott meg ilyenek :).Eleve 9 óra volt, amikor elindultunk, szóval még igazából tökre világos, tökéletes lett volna sétához. Kocsival mentünk, mert egészen messze van a belváros. Mondtam, oké, persze menjünk, de utána ugye fogunk sétálni? Ja, sétálni? Azt nem fogunk... merthogy most megmutatják a kocsiból a föbb nevezetességeket, aztán egyébként is, kicsit változott a terv, mert vasárnap hamar hazaindulunk, mert Roosának túl sok a leckéje... :D Hmm, hát ha nem is valami idöben, de legalább szóltak, hogy programváltozás... :D. Szóval a kocsiból persze semmiröl se tudtam képet csinálni, de ne búsuljatok, pontosan 3 hét múlva megint megyünk, és akkor már tuti fix, hogy a program a következö lesz: 1 napra megyünk, elöször 2-3 óráig várost nézünk -sétálva-, aztán pedig vagy vidámparkba megyünk, vagy egy ilyen strand szerüségre, fákkal, virágokkal meg óriási csúszdákkal..hmm, mondtam, hogy szerintem a vidámpark a nyerö, gyanus, hogy én a május végi 20 fokban majd fürödni fogok a tóban vagy medencében vagy akármi :D.

Tehát a kocsiból néztem a várost, ami egyébként gyönyörü és nagyon sok szép régi épület van és rengeteg színes fény és nagyon hangulatos...bár akkor is Budapest a nyerö :). Voltunk a kikötöben is, a Finn-öblöt is láttam meg hatalmas hajókat...tényleg óriásiak voltak... mutattak templomokat, az elnök rezidenciáját, a parlamentet, meg ilyenek... :). Fél 11 körül úgy döntöttek, hogy mégiscsak megállunk, és beugrunk egy Mekibe inni valamit. Fényképezni már túl sötét volt, szóval csak mentem az utcán és szívtam magamba a látványt :). Meg Mattival beszélgettem egy csomót. Annyira fura, kb. akkora, mint egy kétajtós szekrény, mármint szélességre, magasságra viszont alig magasabb, mint én :D. Láttam róla 2,5 évvel ezelötti képet, totál kopasz volt :D Aztán Jasmina rávette, hogy növessze meg a haját, akkor lett hátközépig érö haja, ami illet is hozzá, mert majdnem 10 évig egy heavy metalt játszó banda tagja volt. Aztán ahogy jött a katonaság, megint kopasz lett, és lassan a metálos stílusból ilyen lazább, kb. rapperekre emlékeztetö stílust vett fel :D. Most ha nem ismerném meg semmi, és csak így elment volna mellettem az utcán, akkor szerintem észre se vettem volna...kinézetre tipikusan az az ember, akit annyira nem szívlelek... tiszta izom, rózsaszín trikóban járkál meg minden... aztán most attól még nagyonnagyon jó fej és tökjót lehet vele beszélgetni. Ez is arra a közhelyre példa, hogy ne ítélj a külsö alapján... :)

11 óra körül úgy döntöttünk, hogy elindulunk vissza az apartmanba. Na és most jött a vicces rész... kb. negyed óra kóválygás után rájöttünk, hogy hmm hát igen, eltévedtünk :D. Matti vezetett egyébként, Riitánál meg két térkép is volt, de mindkettö csak a belvárosról. A helyzet elég abszurd volt, de hát végülis nem ismerték Helsinkit meg semmi, csak azt a külsö részt, ahol Jasmina lakik. Hát mindenesetre mi lazára vettük a dolgot, mondta Matti, hogy helyezzük magunkat kényelembe, ez sokáig fog tartani, szóval mi el is helyezkedtünk kényelmesen, és bambultunk ki z ablakon, azaz csak bambultunk voltna, de ötpercenként valamelyikünk mindig látott valami olyat, amit meg kellett mutatni a többieknek is, annyira vicces volt :D. Például egy rakat részeg fiatal egy szobornál, vagy egy óóóriási Kisvakond plüss, egy hatalmas hajó a kikötöben, vagy egy furcsa, ballonkabátos bacsika... a "móka" azonban csak nem tartott olyan sokáig, éfjéltájt Matti végre megtalálta a hazafele vezetö utat, és 10 perc múlva már fent csücsültünk az apartmanban :D. Ja és az is beigazolódott, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, hiszen öten aludtunk a kis lakásban :D.

Reggel 10 körül Riita telefonja ébresztett minket, majd böséges reggeli (megint vettek sütit is... látszik, hogy Jasmina csinálta a reggelit :D) és anyák napi köszöntés után (igen, itt ma van, de csak annyi, hogy mondják, hogy boldog anyák napját meg ilyenek) kisebb sétára indultunk a már említett erdöbe és szigetre. Rengeteg ember töltötte nordic walkingolással, sétával, kutyasétáltatással, kocogással vagy bicajozással az idejét. Annyira furcsa volt, hogy tudtad, hogy Helsinkiben, egy fövárosban vagy, és mindeközben egy hatalmas erdöben sétáltál, patakok fölött, virágokat láttál, meg minden... tiszta vidék hangulata volt :D. A kis szigeten pedig láttunk rengeteg szép, és Jasmina szerint szörnyüen drága házat is...hát gondolom meg kell fizetni az idilli környezetet :D. Jajj és láttam olyat is, hogy egy óriási terület kisebb parcellákra volt osztva, és rengeteg ember dolgozgatott...mint kiderült, ez olyan, hogy a kis parcellákat megvehették a Helsinki belvárosában élök, akiknek nincs kertjük, és akkor itt termeszthetnek gyümölcsöt, zöldséget, virágokat... olyan, mint otthon a kis hétvégi telkek.

Fél kettö körül indultunk vissza, és hmm, hát igen, az út nagy részét átaludtam, biztosítva ezzel, hogy este megint nem tudok majd idöben lefeküdni... itthon elpakolgattam meg ilyenek, majd mindjárt lepasszolom Roosának a gépet...Riita pihen, Matti most jött haza Savolinnából.

Ez a hétvége tehát igen furán alakult, semmi sem úgy történt, ahogy még szombat délelött terveztük, de nembaj, nagyon tetszett, és 3 hét múlva ismét megyünk :).


Néhány kép, amit csak sikerült csinálnom :D
Unatkoztam reggel XD
Séta közben
Virágok
Fák
A kertek
Kis patak
Szigeten
Lépcsök :D
Jasmina tömbje
A kis szoba egy része
Bevásárlóközpont
Bevásárlóközpont 2.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése